Várostörténeti Digitális Archívum

Petőfi kultusz

Petőfi Sándor szülőháza

Petőfi Sándor, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb hatású költője, a magyar irodalom és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja Kiskőrösön született. A kiskőrösi Petőfi-kultusz egyfajta helyi és nemzeti büszkeséget fejez ki, mely összeköti a város lakóit Petőfi Sándor örökségével, hozzájárul a magyar kultúra és identitás megőrzéséhez olyan kulturális atmoszférát teremtve ezáltal, mely méltó módon őrzi a lánglelkű költő emlékét, miközben elősegíti a magyar irodalom és történelem iránti érdeklődés fenntartását.

Az 1780-as években épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék, Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór. A szülőház Magyarország első irodalmi emlékháza. 1948-49-ben, a forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmával fogalmazódott meg az igény arra, hogy a szülőház teljes egészében múzeummá váljék. 1953-ra teljesült az álom, a szülőházban elhelyezték a család ide köthető bútorait.

Az immár múzeummá vált szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságában itt áll a család bútorai közül az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál faragott sarokpadok, székek, idézik a kort, amikor Petőfi Sándor világra jött.

Néprajzi ritkaság az itt álló középpadka; érdekes darab a több funkciójú nyitott kémény

A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy tekinthető meg a kiállításon: az apa nyitott vándorládájában olyan okiratok láthatók, amelyek a költő születése körüli időpontokban az apa itt-tartózkodását igazolják, s egyértelművé teszik, hogy az év fordulóján a Petrovics család huzamosan Kiskőrösön tartózkodott.

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum a Petőfi 200 Emlékévre új állandó tárlatot hozott létre. A „Költőnek szült anyám” című kiállítás Petőfi Sándor felújított szülőházában látható. Új kiállítása helytörténeti kutatásokra alapozva a helyi jellegzetességre fókuszál, és bemutatja a Petrovics család kiskőrösi tartózkodását, korabeli kapcsolatrendszerét, a gyermek Petőfi keresztelését, annak dokumentumait, tárgyi világát és a keresztszülőket.

Emlékmúzeum

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum a Petőfi 200 Emlékévre új, állandó tárlatot hozott létre az Emlékmúzeum épületében.

Az Emlékmúzeum földszinti tereiben „7 év” címmel látható a Petőfi 1842-1849 közé eső rövid, 7 éves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás az életműre koncentrál, de a műveken keresztül megjeleníti a kapcsolódó személyiségeket és a történelmi eseményeket is. Kurátori szándék szerint megjelennek benne a múzeum saját, egyedülálló kortárs képzőművészeti alkotási is, jelezve Petőfi költészetének aktualitását. A tárlat a modern technika eszközeivel, animációk, vetítések, hangzóanyag segítségével ad áttekintést Petőfi költői pályájának ívéről.

János Vitéz Látogatóközpont

Az 1840-es évekre a kiskőrösi evangélikus gyülekezet már annyi tagot számlált, hogy indokolttá vált egy második lelkészi állás megszervezése. Az egyház vezetése úgy döntött, hogy az új tiszteletes meghívásával egyidejűleg egy új méltó épületet emelnek papjaik részére. A tervek elkészítésére és az építkezés kivitelezésére Fischer Ágoston kecskeméti építőmestert kérték fel, akinek másik jelentős alkotása a környékben a kiskunhalasi városháza épülete. A ház több mint 100 esztendőn át lelkészlakként funkcionált, utolsó lakója dr. Murányi György volt, aki az 1960-as években költözött ki az akkorra már jelentősen leromlott kúriából.

A kilencvenes években a képtár, napjainkban pedig egy okoskiállítás, a János Vitéz Látogatóközpont található benne. A látogatóközpont kiállítási installációit egy labirintus keretébe foglalva helyezték el, a Petőfi mű megismerése tehát ennek az útvonalnak a bejárásával történik.

A világ első köztéri Petőfi szobra

A világ első köztéri Petőfi-szobrát Kiskőrös város lakossága állíttatta 1862-ben. Bár országszerte több helyen is előkerült ekkortájt hasonló gondolat, végül csupán a költő szülőhelyén jutott el a megvalósulásig. A szobor létrehozásának ötlete azt követően merült

föl, hogy a településen szolgáló Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi volt iskolatársa közzétette a Vasárnapi Újság hasábjain a keresztelési anyakönyv adatait. Ezzel megindult Kiskőrösön a tudatos emlékápolás. A lakosság legfontosabb tette a szülőház megjelölése és a világ első Petőfi-szobrának megrendelése volt. Blázy Lajos lelkész németországi útiélményeire hivatkozva egy házavató vacsorán beszélt először a lehetőségről. A szobrot a budai Gerenday-cég műhelyében készítették 1861-ben, de az avatást a Kiskőrösre időközben beszállásolt adószedő katonaság jelenléte miatt jobbnak látták egy évvel későbbre halasztani. Az országra szóló ünnepség helyett szolid méretű, ám annál hazafiasabb rendezvény keretében leplezték le a alkotást. A szobrot eredetileg a település legimpozánsabb helyén, a régi evangélikus iskola előtti parkosított téren állították fel. Később a romló állagú sóskúti homokkő dacolt ugyan az időjárási viszonyokkal, hetven év múltán mégis restaurálni kellett. Ezt a munkát is Gerenday Antal műhelyében végezték, a

tulajdonosok hazafiúi elkötelezettségük alapján térítésmentesen vállalták a rendbe hozatalát. A szobor állagát a második világháborút követően újra javítani kellett, hogy jobban óvják, a felújítás után az iskola falában alakítottak ki számára helyet. Az iskola lebontásakor a portré a múzeum kiállításában kapott helyet, ahonnan jelenlegi helyére, a szülőház udvarára az 1980- as évek közepén került. 2003-ban, majd 2021-ben újra restaurálni kellett. Petőfi iránti őszinte tiszteletüket kifejezendő, szintén térítésmentesen végezték ezt a nagyszabású felújítási munkát. A szobor jelenleg is a szülőház udvarában áll, alkalmas környezetben arra, hogy körülötte szabadtéri rendezvényt, kiállítást szervezzenek.

Kiskőrös második Petőfi szobra

A város egészalakos Petőfi szobra egy nehézségektől cseppet sem mentes, 15 éves gyűjtőmunka eredményeképpen valósulhatott meg. Ráadásul a sors kereke úgy hozta, hogy a szoborra szánt adományok értéke előbb az első világháborús vereség, majd a korona inflációja miatt töredékére apadt. Az 1923-as Petőfi centenáriumhoz közeledve Kiskőrös vezetése megpróbálkozott egy köztes megoldással is: a trianoni diktátum miatt a Segesváron felállított, sokak szerint a világ legszebb Petőfi emlékművét leszerelték a talapzatról, és Budapestre szállították, ahol végleges helyéről döntöttek az 1922-es év elején. A kultuszminiszter a Petőfi Társasággal egyetértve végül úgy döntött, hogy a szobor Kiskunfélegyházára kerüljön, itt látható napjainkban is.

A segesvári szobor elvesztésével a helyi szoborállítási terv azonban nemhogy alábbhagyott, de igenis minden korábbi igényt felülmúlt. 1922-től megújult az adományozási kedv, sőt a járásban Melczer Gyula főszolgabíró utasítására minden rendezvényen kötelezővé vált az adakozás. Nem lehetett megtartani egyetlen rendezvényt sem, csak ha a szervezők valamicskét felajánlottak a szoboralapba. Ezért Kiskőrös mellett a szobor talapzatára is felkerült Akasztó, Bajaszentistván, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Érsekcsanád, Hajós, Kecel, Nemesnádudvar, Páhi, Prónayfalva (ma Tázlár), Soltszentimre, Soltvadkert, Sükösd, Szeremle községek neve is. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága, a járások főszolgabírói, a rendezett tanácsú városok, valamint Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város lakossága szintén támogatták adományaikkal a három méter magas ércalak elkészítését.

Szentgyörgyi István szobrászművész 1927 őszére fejezte be alkotását, ekkor állították fel a település főterén. A talapzatot Fabró Ferenc budakalászi kőfaragó mester készítette. Avatására a következő év március 15-én került sor, ez volt az első törvénybe iktatott márciusi ünnepnap.

Petőfi a csatában – a laktanya egykori szobra

Kiskőrös városa a 20. század közepéig nem rendelkezett itt állomásozó katonasággal, az ehhez szükséges feltételek 1950-ben és 1951-ben valósultak meg, amikor felépült a Béri Balogh Ádám- és a Petőfi Sándor laktanya.

A kaszárnya falain belül egy parkosított részen állt Kiss Kovács Gyula szobrászművésznek Petőfi a csatában című műalkotása, amelyet a Székesfehérvárra vezényelt ezred parancsnoka és a helyi gimnázium vezetése is szeretett volna helyben tartani a laktanya 2001-es bezárását követően is. Az alkotás Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából, 1973-ban készült. 2001 nyarán sok más magyarországi laktanya bezárásával együtt, a kiskőrösi Petőfi Sándor laktanya is végleg bezárt, de a felettes hatóságok támogatását követően az itt lévő Petőfi szobor átkerült a költőről elnevezett gimnázium épülete elé, és 2001. május 18-án a Városalapítók napja nagyrendezvény keretében ünnepélyes felavatása is megtörtént.

Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark

A Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark az Országos Petőfi Sándor Társaság ötlete alapján nyílt meg 1985. július 26-án. A parkot azzal a céllal hozta létre a Társaság és a városi tanács, hogy Petőfi nemzetközi recepcióját kellő tisztelettel őrizze a költő és a fordító nemzete egyaránt. A szoborkertben különböző nemzetiségű műfordítók szobrai állnak. Az első alkotások Giuseppe Cassone olasz, Leonyid Martinov orosz, és Ivan Vazov bolgár költőket ábrázolták.

Jelentős részüket a két nemzet képviseletének közös részvételével szervezték. Ezzel azt érte el a település, hogy az Európában is egyedülálló szoborpark később kulturális hidat képezhet a két nemzet között, egyéb programok szervezésénél is lehet rá építeni. Többször előfordult már, hogy más nemzetek rendezvényének is együttes részévé vált a szoborpark és a Petőfi-emlékhely. Jelenleg 18 mellszobor őrzi a műfordítók emlékét. Az avatási ünnepségek mindig az érintett nemzetek képviseletével történnek. A szoborpark egyediségével, értékeivel és különlegességével a látogatók és a szakma egyértelmű elismerését váltja ki. Az irodalom és a művészetek nemzetek közötti közvetítő szerepét is jól kifejezi ez a fajta emlékhely.

A költő szülővárosa felkészült a folyamatos gyarapodásra, hiszen a település Petőfi-arculatának markáns eleme a szoborpark meglévő és tervezett része. Egy új szobor létrehozásában a fordítót képviselő nemzet vagy valamilyen kulturális szervezete szervezi meg a mű elkészítését, és ajándékba adja a költő szülővárosának. A szobrok mennyisége és minősége már most is imponáló, de a városrendezési tervek keretében a Luther-sétányon idézetek környezetében újabb 10 szobor elhelyezésére alakítottak ki helyet.

Az aradi 13 és Batthyány Lajos mártír miniszterelnök emlékfala is a műfordítói szoborparkban található. Tóth Baranyi Lajosnak az aradi tizenhárom tábornokot ábrázoló domborművei eredetileg az 1980-as években a kiskőrösi Ifjúsági Házban működő Pilvax kávézó dekorációjaként készültek.

1999-ben a vértanúk kivégzésének 150. évfordulóján a város vezetése úgy döntött, hogy az október 6-ai megemlékezések számára a Petőfi műfordítói szoborparkban alakít ki egy új emlékhelyet. Az elkészült emlékhelyen tartják azóta is minden év október 6-án a megemlékezéseket a vértanúk kivégzésének évfordulóján a Kiskőrösiek.

Szendrey Júlia egész alakos szobra

Szendrey Júlia egész alakos szobra több szempontból is igazi különlegessége Kiskőrös város emlékhelyeinek. Az 1985-ben felavatott műalkotás, egy lelkes helyi lokálpatrióta, Bányai János magánadományából valósult meg, Domonkos Béla szobrászművészművész munkája, sokáig a világ egyetlen életnagyságú szobra volt Petőfi Sándor feleségéről.

Egy egészalakos bronzszobor elkészítése már akkoriban is jelentős kiadásnak számított, azonban Bányai János 1948 óta minden hónapban félretett egy akkora összeget, amekkorát egy dohányos ember elköltött volna cigarettára. A nyolcvanas évek közepére már jelentős, kétszázezer forintos összeg gyűlt össze, ekkor a városi tanáccsal és a kiskőrösi székhelyű Országos Petőfi Sándor Társasággal egyetértve arra jutott, hogy a magánadományból Szendrey Júliának, a „feleségek feleségének” állítsanak emlékművet, ezzel is bővítve és erősítve a helyi Petőfi-kultuszt.

Domonkos Béla művész alkotásában nem a fiatal hölgyet, nem az édesapjával dacoló szerelmes menyasszonyt, de nem is a férjét gyászoló özvegyet formálta meg, hanem a költő méltó társát, aki megjelenésével a tisztaságot, a nyugalmat, a biztonságot és a gondokkal bátran szembenéző párt szimbolizálja.

A Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan 2022. szeptember 08-án került áthelyezésre a Szendrey Júlia szobor a Zsinagógától, új helyére a sétálóutcára a KŐRÖSKOM Nonprofit Kft. munkatársainak köszönhetően.

A szobor ünnepélyes felavatására 2022. szeptember 09-én került sor. Az Országos Petőfi Sándor Társaság, Kiskőrös Város Önkormányzata, valamint a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szervezésében szeptember 9-én Kiskőrösön Szendrey Júlia-napra várták az az érdeklődőket. A program kiemelt eseménye volt az új helyre áthelyezett Szendrey Júlia szobor avatása ünnepélyes keretek között. A szoboráthelyezés avatóbeszédét Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész tolmácsolásában hallhatták a jelenlévők, aki méltatta Petőfi Sándort és Szendrey Júliát, valamint köszönetét fejezte ki, hogy Kiskőrös városa gondos gazdája a kulturális értékeknek. A szoboráthelyezés ünnepi pillanatait koszorúzás zárta.

Petrovics István egykori mészárszékének emlékhelye

Petőfi Sándor szülei, Petrovics István mészárosmester és felesége Hrúz Mária 1821. november 1-től 1824 október közepéig Kiskőrösön laktak. A feltörekvő mesterember lehetőséget látott az ekkortájt már az iparosodás felé elinduló mezővárosban, ezért tárgyalásokat kezdett a tanáccsal egy mészárszék bérlet megkötéséről. 1821. szeptember 6-án megkötötték a szerződést.

Az egykori vendégfogadó épületében lévő mészárszékhez szoba, konyha és kamra is tartozott, a házaspár először ide költözött be a majd innen költöztek át a ma már Petőfi szülőházaként ismert házba. A vendégfogadó épülete a XX. század első évtizedére rendkívül leromlott állapotban volt már, ezért a település akkori vezetői a lebontásáról döntöttek. Mára csupán az egykori mészárszék helyiség alapozásánál kialakított emlékhely és a közelmúltban elkészült új emlékoszlop jelzi a régi Petrovics féle mészárszék helyét.

Jókai Mór kiskőrösi szobra

Kutas László szobrászművész alkotását 2004-ben, Jókai Mór halálának századik évfordulóján állíttatta a város, annak emlékére, hogy Jókai volt az, aki 1880. október 17-én megnyitotta a nagyközönség számára az ország első irodalmi emlékházát, Petőfi Sándor szülőházát.    

A Magyar Írók és Művészek Társasága volt az, amely megvásárolta és megnyitotta az épületet. Azon a bizonyos októberi napon több kiváló képviselőjük érkezett a településre, köztük volt Jókai Mór is, aki elmondta nagy hatású beszédét, az „Üdvözlégy emlékezetes hajlék, mely Petőfit születni láttad” kezdetűt. Az alkalomra készített diadalkapu előtt elmondott gondolatok időtállónak bizonyultak, Jókai ezzel maga is részesévé vált a helyi Petőfi-kultusznak.

1948-as Centenáriumi Emlékmű

A centenáris év megnyitórendezvényére Petőfi Sándor költő szülőfalujában, Kiskőrösön került sor.

1948 január elsején az ország legfontosabb közjogi méltóságai, Tildy Zoltán köztársasági elnök és a hivatalban levő teljes magyar kormány, köztük Dinnyés Lajos miniszterelnök, Nagy Imre házelnök, Rákosi Mátyás államminiszter, Veress Péter honvédelmi miniszter, továbbá több száz író, művész és értelmiségi kíséretében, különvonaton érkezett a településre. A koradélutáni órákban érkező küldöttség a pályaudvartól gyalog zarándokolt a központig. Az Írószövetség díszközgyűlése mellett meglátogatták a költő szülőházát, ahol az erre az eseményre készített vendégkönyvbe is beírták nevüket. Ezt követően felavatták és megkoszorúzták az ország első centenáriumi emlékművét. Rökk Károly alkotása 1947 végén készült el, Petőfi arcképe mellett Kiskőrös régi címere is megtalálható rajta. Az avatóbeszédet Hatvany Lajos író tartotta.

Várostörténeti Digitális Túraútvonal

Kiskőrös várossá nyilvánításának 50. évfordulója, valamint a Petőfi 200 Emlékév apropóján született meg a Kiskőrös és Térsége Turisztikai Egyesület részéről az ötlet, hogy egy digitális túraútvonalat valósítsanak meg.

 

2022 október 14-én 16 órakor mutatták be a Várostörténeti Digitális Túraútvonalat, melynekinformációs táblái Kiskőrös városközpontjában, a 27 legfontosabb történelmi emlékhely mellé kerültek kihelyezésre. A szobrok, emlékhelyek, történelmi épületek környezetében elhelyezett információs oszlopokon az éppen meglátogatott emlékhely rövid szöveges ismertető szövege mellett képeket is láthatunk, valamint egy okostelefonnal leolvasható QR kód is szerepel, melyet ha leolvasunk, megtekinthetővé válik egy 2 perces nagyon rövid bemutatófilmis az éppen meglátogatott emlékműről.

A 27 állomás, a város 1718-as újratelepítését követően napjainkig megépült emlékhelyeken vezeti körbe a látogatót, és a túrán belül önálló rész az úgynevezett Petőfi vonal, amely egy rövidebb idő alatt végig látogatható túralehetőséget biztosít Kiskőrös centrumában.

Elkészült egy nyomtatott túrafüzet is a túraútvonalhoz, melyben a javasolt emlékhely látogatási sorrend mellett, az egyes emlékhelyekről nagyon könnyen megválaszolható kérdéseket talál a felhasználó.

A Várostörténeti Digitális Túraútvonal állomásai: Petőfi Sándor szülőháza, a világ első köztéri Petőfi szobra, Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark, Aradi vértanúk és Battyhány Lajos mártír miniszterelnök emlékfala, Jókai Mór szobra, Petrovics István egykori mészárszékének emlékhelye, Kiskőrös várossá válása a (Petőfi Sándor Művelődési Központ bejárata mellett található tábla), Zsinagóga – Kistemplom, Helyőrségi Emlékpark, Ártézi kút, a II. világháború kiskőrösi áldoztainak emlékműve, Kiskőrös második Petőfi szobra (egész alakos szobor), Szent József  Római Katolikus Templom, Városháza épülete, Wattay család domborműve, II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobra, 1848-as Centenáriumi Emlékmű, 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei Kiskőrösön (tábla a Centenáriumi Emlékműnél), 1956-os kopjafa emlékhely, Trianoni országzászló, Szomorú katona szobra, Petőfi a csatában – a laktanya egykori szobra, Szendrey Júlia egész alakos szobra, Evangélikus Templom, Kiskőrös újratelepítése, Szlovák telepesek dombormű emlékhelye (az Evangélikus Templom oldalán), János Vitéz Látogatóközpont.

2022 október 15-én a Petőfi Ünnep három napos rendezvénysorozat megnyitóján adták át a Várostörténeti Digitális Túraútvonalat.

Petőfi vonal

A Petőfi vonal, a Várostörténeti Digitális Túraútvonal részeként, egy sárga színű térkövezett csík a főtér kövezésében, melynek mentén végighaladva, a Petőfi szülőháztól kiindulva elérhető minden Kiskőrös központjában lévő Petőfi emlékhely.

A Petőfi vonal állomásai: Petőfi Sándor szülőháza, a világ első köztéri Petőfi szobra, Petőfi Sándor Műfordítói Szoborpark, Aradi vértanúk és Battyhány Lajos mártír miniszterelnök emlékfala, Jókai Mór szobra, Kiskőrös második Petőfi szobra (egész alakos szobor), Petrovics István egykori mészárszékének emlékhelye, Szendrey Júlia egész alakos szobra, Evangélikus Templom, János Vitéz Park (mobiltelefonos játéklehetőség az egyedi utcabútorokon), János Vitéz Látogatóközpont.

2022. október 15-én a Petőfi Ünnep három napos rendezvénysorozat megnyitóján adták át a Várostörténeti Digitális Túraútvonal részét képező Petőfi vonalat.

Petőfi versautomata

A Petőfi 200 emlékév apropóján a versautomata ötlete Matusik Ferenctől és Szedmák Tamástól, Kiskőrös város alpolgármesterétől származik, melynek beszerzésében és programozásában a Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Technikum és Kollégium munkatársai és diákjai nyújtottak segítséget. A versautomata Petőfi Sándor legismertebb költeményeit tartalmazza, egyelőre magyar és kínai nyelven.  

Még évekkel ezelőtt Matusik Ferenc konkrét tervvel állt elő azzal kapcsolatban, hogy érdemes lenne létrehozni egy Petőfi versautomatát, ami igazán egyedinek és különlegesnek tűnt. Majd ahogy teltek az évek és elkezdődött a felkészülés a Petőfi 200 Emlékévre, Szedmák Tamásnak, Kiskőrös város alpolgármesterének eszébe jutott ez az ötlet is, hiszen mindenképpen szeretett volna a Petőfi 200 Emlékév alkalmából olyan közterületen is elérhető érdekességeket Kiskőrösre hozni, ami máshol nincsen. Felkereste a versautomata tervével a kiskőrösi Wattay iskola vezetőjét, Franczia László igazgató urat, akitől megkérdezte, hogy vállalnák-e a versautomata műszaki fejlesztését, tervezését, kivitelezését. Amire ő igent mondott, majd pár hét múlva jelentkezett a megoldással és közölte, hogy nem is kell kifejleszteni, hiszen vannak már olyan műszaki termékek, amelyek alkalmasak erre is. A szoftvert is ők gyártották, ami Petőfi verseket jelenít meg egy listába szedve. A kiskőrösi származású Szlovák Dávid mondta fel a verseket a Rádió’97 stúdiójában. Azok a kínai ismerősök, akik rendszeresen járnak Kiskőrösre, készítették el kínai nyelven ezeket a hangfájlokat. 

2022. október 15-én a Petőfi Ünnep három napos rendezvénysorozat megnyitóján adták át a Petőfi versautomatát.

Történelmi emlékhely sztélé

A 2021. május 20-i kormánydöntés értelmében a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely lett, melynek kapcsán a szülőház épülete melletti telken 2022. szeptember 07- én felállították a titulusjelző sztélét a történelmi emlékhellyé nyilvánított Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szoborparkjában. 

2022. október 15-én a Petőfi Ünnep három napos rendezvénysorozat megnyitóján avatták fel a Történelmi emlékhely sztélét. A 11 órakor kezdődő ünnepélyt Kiskőrös Város Fúvószenekaranyitotta meg a Himnusszal, melyet Sipos Béla vezényelt. Ezt követően Petőfi Sándor Arany Jánosnak írt második levelét mondta el Tóth Péter Lóránt tanár, versvándor, Bács-Kiskun Megye kitüntetettje, a magyar kultúra lovagja. Ünnepélyes gondolatait megosztotta Domonyi László polgármester, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese is. Ezt követően Szabó Kocsis Zsuzsanna népdalénekes, néprajzkutató, a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa Moldvai énekekkel kápráztatta el a közönséget, majd Pataki András és Móczár Gábor mondta el gondolatait a megjelenteknek. Szintén ünnepi beszédet mondott Prof. dr. Hermann Róbert is, amely után ünnepélyesen felavatták a sztélét, amelyet a Nemzeti Örökség Intézete adományozott Kiskőrösnek. Majd a Petőfi Szülőháznál elhelyezett koszorúk előtt hajtottak fejet.

Történelmi emlékhely sztélé avatása

Petőfi 200 Emlékfal

Petőfi 200 Emlékfal

A Petőfi 200 Emlékév kapcsán, a Petőfi Szülőház szomszédságában, a Műfordítói Szoborpark bejáratánál, a Korzó Kávéház falán elhelyezett lézergravírozott táblákon olyan híres és közismert személyek aláírásával és arcképével találkozhatunk, akik az elmúlt évtizedekben meglátogatták a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot. Többek között: Orbán Viktor, Illyés Gyula, Szörényi Levente, Nagy Imre, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Hamvas Béla, Jakupcsek Gabriella, Kádár János vagy Rákosi Mátyás neve is olvasható a Petőfi Korzó Kávéház falán. Összesen 48 ilyen tábla készült el. Érdekesség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr még diákként, 1980. szeptember 5-én járt itt, Petőfi Sándor Szülőházában.

Ungvári Ferenc, az Ungvári Works Kft. ügyvezetője vállalta azt a feladatot, hogy legyártja ezeket a nagyon szép fémtáblákat, melyeket a KŐRÖSSZOLG Nonprofit Kft.munkatársai helyeztek fel a kávéház falára, míg a feliratot a Nogadekor Kft. készítette el és helyezte fel.

A táblák egy speciális lézer gravírozási technológiával készültek, kórlemezekre lett gravírozva. Ez a felület egy oxidréteg, ami a fémek legkeményebb részévé válik. Az aláírásaikat, és látogatások dátumát is rágravírozták a táblákra az arcképek mellé az Ungvári Works Kft. munkatársai.

hungarikum_bizottsag_logo (1)

Petőfi Emlékkapu

2023. október 17-énhivatalosan is lezárulta majdnem másfél éves időtartamot felölelő kiskőrösi Petőfi 200 jubileumi időszak. A záróesemények közt kapott helyet a Petőfi Emlékkapu avatása is.

Az ünnepi eseményen Dajka Adrienne felelős építész tervező kiemelte, hogy a kapu kettős szimbólumot rejt magában. Egyrészt elválaszt, másrészt össze is köt, attól függően, hogyan gondolkodunk. „Mindenesetre a kapu valaminek a határán áll, és egy jelzőpont is egyben. Azt gondolom Petőfi Sándor költeményeit olvasva, hogy ő is egy kicsit ilyen kettős személyiség volt. Egyrészt nagyon ragaszkodott a meggyőződéseihez, olyan alapvető értékekhez, mint a tisztelet és a hagyomány, ugyanakkor fel merte vállalni saját véleményét és újító szellem vezérelte az élet több területén is”– mondta az emlékkapu megálmodója, tervezője. Hozzátette, hogy Petőfi összeköt minket nem csak országos, hanem nemzetközi szinten is. 

Domonyi László Kiskőrös Város polgármestere, Dajka Adrienne  építészmérnök, Szabó János főépítész és dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója leplezték le az emlékkaput, ami a múltat és a jelent összhangban hordozza magában.

Petőfi ülő zsánerszobor

2023. december 31-én avatták fel Kiskőrös város legújabb Petőfi szobrát, melyet Tóth Dávid szobrászművész készített. Az új Petőfi ülő zsánerszobrot Domonyi László polgármester, Tóth Dávid szobrászmester, Dr. Feledy Balázs művészettörténész és Dr. Filus Erika múzeumigazgató avatta fel.