Leska István öröksége

Leska István, akit Kiskőrösön „a tudós lelkészként” is tiszteltek, 1757-ben született a Nyitra vármegyei Varbóban (Verbóc). Élete során tanulmányokat folytatott Modorban, Ivánkafalván és Sajógömörben. Pozsonyban 1781-ben kántor és orgonista lett. Leska István 1810-ben jött Kiskőrösrelelkésznek.1818-ban hunyt el Kiskőrösön, ahol evangélikus szuperintendensként tevékenykedett. Sírja az evangélikus temetőben ma is megtalálható.

Ő volt az, aki először fordította le a Luther Márton által írt kis kátét magyar nyelvre, ami jelentősen hozzájárult a magyar református egyház fejlődéséhez. Emellett a helyi kultúra és oktatás fejlesztésében is aktív szerepet vállalt, többek között a kiskőrösi evangélikus egyházközség archívumának megalapítója volt.

Nemzetközileg is elismert művei mellett ő szerezte a Kiskőrösi Evangélikus Templom 1798-as felszentelő énekét, amelyet a hívek azóta is minden évben elénekelnek a jeles alkalom emlékére, továbbá ő írta meg elsőként Kiskőrös mezőváros és evangélikus egyházának rövid történetét, amely páratlan helytörténeti forrásmű, s amelynek 1881-ben kiadott második kiadásából kettő eredeti példánnyal is rendelkezünk. Életművét, írásos munkásságát a helytörténeti gyűjteményben magyarul is olvashatjuk, köszönhetően Kiskőrös egykori tanárnőjének, Kováts Györgynének, aki a művek egy részét és a temploméneket is lefordította.