Épített örökség

Szarvas Fogadó épülete

A Szarvas Fogadó Kiskőrös egyik ikonikus épülete, mely a város szívében, a Petőfi Sándor téren található. A fogadó építése 1914-ben kezdődött, és a tervpályázatot Lehoczki János építész nyerte el. Megnyitására 1915. január 1. napon került sor. Korának kiemelkedő vidéki fogadója volt színházteremmel, vendéglátó- és szállodai funkcióval. A háborús évek és az azt követő fokozatos pénzromlás következtében azonban a szolgáltatás színvonala rohamosan csökkent. Az 1920-as évek elején felmerült az épület eladása, melyet a képviselő-testület nem hagyott jóvá. Így a Haggenmacker sörgyár vette bérbe, Tölgyszéki Papp Béla vezetésével, aki felújította és felvirágoztatta a fogadót, amely a két világháború közti időszakban Kiskőrös kereskedelmi és kulturális életének központja lett. A világháború után ismét hanyatlásnak indult az épület, méltatlanul elhanyagolták, még talponállóként is üzemelt. Majd a kilencvenes éveket követően felújításra került és ismét a régi pompájában tündököl és üzemel napjainkban is

Szarvas Fogadó az 1910-es évek második felében

Szarvas kombinált üzembehelyezése 1969.01.01.

Majoros Ház

Kiskőrös történetének első emeletes házát 1913-ban építtette a tulajdonosa, és névadója Majoros Pál, miután a korábban ugyanitt álló nádtetős üzlete a lángok martalékává vált 1911-ben. Bár a vállalkozás nem minősült sikeresnek, Pali bácsi eladósodott az építkezéshez felvett kölcsönök miatt, majd földönfutóvá vált. A XX. század első felének évtizedeiben az épületben működött a Hangya szövetkezet üzlete, valamint a Szabolcs testvérek nyomdája, ahol a községben kiadott színvonalas hetilapokat (Kiskőrös és járása, Kiskőrösi Hírlap) is nyomtatták. Kevésbé pozitív szerep is jutott neki ugyanakkor, 1944-ben a községbe szállított zsidó munkaszolgálatosokat is szállásoltak el itt. A fordulat során, 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja vásárolta meg, a teljes körű felújítás után itt alakították ki a Járási Titkárság központját, amíg el nem készült a Tarnów téren (akkori Ligeti Károly tér) a Pártbizottság Székháza és a Titkárságnak helyet adó „négyemeletes” a Petőfi úton, a Csöngős Iskola elbontása után, a hatvanas években. Belső udvara és a klubhelyiség már 1952-től a hadsereg érdekeltségébe került, vidám pillanatokat szerezve az itt állomásozó katonáknak, ugyanis a Kiskőrösi Helyőrségi Klub működött benne, egészen a laktanya bezárásáig, 2001-ig.

Kiskőrös Városháza épülete

Tepliczky János, Kiskőrös nagyközség korabeli jegyzője a képviselő-testület 1882. október 8-ai ülésén tett javaslatot egy új városháza felépítésére a régi, elavult, szűkös és rossz állapotban lévő nádtetős épület helyett. Hosszas, 10 évig tartó huzavona után már a kalocsai törvényszék elnökének kellett közbelépnie az épület megvalósításával kapcsolatban, míg végül meghirdették a pályázatot. Jakab Pál mérnök és Schön József építőmester nyerték el az épület kivitelezését. Az épület első üteme 1893-ban készült el, majd 1913-ban Lehoczky János kiskőrösi építőmester által bővítésre került, így elérve a mai formáját, megjelenését. Stílusjegyeit tekintve kései historizmus-eklekticizmus jegyeit viseli. A közelmúltban méltó módon felújításra került. A többfunkciós épületben a 20. század folyamán helyet kapott a település aktuális vezetése mellett a kiskőrösi járásbíróság, a rendőrség, valamint a pénzügyőr szakasz is.

A főhomlokzaton található a város eredeti címere, amelynek fontosabb motívumai a következők: a két kőrisfa a várost övező Szücsi és Tabdi erdőket jelképezi, egyben utal arra is, hogy a település erről az őshonos fajtáról, a kőrisfáról kapta a nevét. A nyíllal átlőtt szarvas ezeknek az erdőknek a szarvasban, őzben, illetve egyéb vadban gazdag mivoltát szimbolizálja. Az alatta látható méhkaptár jelentése kettős, egyrészről utal a lakosság méhszorgalmára, másrészről emlékeztet a méhészet fontosságára, mint egykoron jellemző helyi foglalkozásra. A kaptár aljában egy 6-os szám rejtőzik, ez az újratelepítés időszakában Kiskőrös 6 csatolt pusztáját jelenti, amelyek: Szücsi, Tabdi, Csengőd, Kaskantyú, Kisbócsa, és Tázlár voltak. Szücsitől eltekintve ma mind önálló település.

Kiskőrös Gimnázium épülete

A századforduló után kezdődött Kiskőrösön a polgári oktatás. Ehhez eleinte nem állt rendelkezésre önálló épület, így az oktatás igen hányatott sorban működött, Bajzák János polgári iskolai tanár nem kis anyagi és személyi áldozatai árán. Mégis a polgári iskola intézménye egyre népszerűbbé vált, tanári és tanulói létszáma növekedett. Végül Lehoczki János tervei alapján 1914. elején megindult a mostani gimnázium épület építése, ami a háború miatt csak 1919.-re készült el véglegesen. Az elkészült épületet a Közoktatási Minisztérium állami kezelésbe vette, így megalakult a KISKŐRÖSI PETŐFI SÁNDOR POLGÁRI FIÚ-ÉS LEÁNYISKOLA, mely korának kiemelkedő oktatási intézménye volt. Az épületben kórház, majd tiszti iskola is üzemelt. Tetőszerkezete 1946. június 13.-án leégett, ami miatt az épület egésze használhatatlanná vált. Csak 1955-ben került sor az épület helyreállítására, viszont a tetőt nem építették vissza, az épület lapostetős kialakítást kapott. Az oktatási reformoknak köszönhetően az iskola képzési kínálata folyamatosan változott, bővült, így az iskola neve is több ízben változott. Időközben, 1969-ben az épületet bővítették szintén a korra jellemző lapostetős kialakítással. Végül a közelmúltban kapta vissza az épülethez méltó eredeti tetőszerkezetét és formáját egy nagyszabású felújítás kereteiben.

Revaló Pál háza

A Revaló Pál közösségi Központnak helyet adó Kossuth utcai ház, Kiskőrös szempontjából várostörténeti jelentőségű épület. Ez ház volt a dualizmus korában megindult jelentős városépítésben vezető szerepet vállaló egykori kiskőrösi főjegyzőnek, Revaló Pálnak és családjának, valamint a kiskőrösi oktatásban is fontos szerepet vállaló egykori Vásártéri Iskola igazgató, Szilágyi Frigyes és családjának az otthona.

Ebben a házban született a később köztiszteletnek örvendő kiskőrösi fogorvos, az 2021-ben elhunyt Dr. Szilágyi Sándor, aki 1979-től itt működtette első fogorvosi rendelőjét.

A ház a XIX-XX század fordulóján eredetileg egy egyszerű parasztház volt, amelyhez az 1930-as évek második felétől építettek hozzá az utcafronton 3 szobát, ezzel egyfajta polgárház jelleget öltött az épület. Az I alakú eredeti épülethez felhúzták az utcafronttal párhuzamos részt, ezzel az épület L alakúvá vált. Az átalakítás az 1940-es évek végén készült el.

1944. novemberében a Kiskőrösre bevonuló szovjet alakulatok, a városban elsőként ezt az épületet (annak utcai szobáit) foglalták le, ahol néhány hétig a szovjet katonai parancsnokság működött, itt 8-10 főt szállásoltak el. A benne élő család ideiglenesen a ház udvar felöli helyiségebe szorult.

Revaló Pál nevéhez fűződik az 1893-ben megépült Városháza megépítése, valamint a Szarvas Fogadó, az egykori új Polgári iskola, a mai Gimnázium épületének elkészülése, és számos iskolai, és állami intézmény elindulása is a városban. A polgárosodó Kiskőrös időszaka egybeforr Revaló Pál egykori főjegyző nevével. Hatalmasat fejlődött az oktatás, megindult a villanyhálózat, a közvilágítás kiépítése, a kövezett utak előkészítése és közigazgatásilag is a térség vezető települése lett tevékenysége által Kiskőrös.

A ház jelenleg közösségi központként működik, melynek átadó ünnepsége 2024. április 17-én volt. Az ünnepséget megnyitotta Szedmák Tamás, Kiskőrös város alpolgármestere, a Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület elnöke, beszédet mondott Molnár Elvira, a Bács-Kiskun Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ szakmai vezetője, a miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince, Font Sándor, térségünk országgyűlési képviselője, Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere.

A felszólalókon felül az ünnepi rendezvényen tiszteletét tette Demeter András országgyűlési képviselő, Dr. Kerényi János politikai tanácsadó, Turánné Török Ágnes a Kiskőrösi Járási Hivatal vezetője, Kiskőrös Város Önkormányzat képviselő-testületének tagjai és a városvezetés, a beruházás kivitelezői, a civil szervezetek képviselői és a Szilágyi család tagjai.

A ház eredeti lakója, Revaló Pál egykori kiskőrösi főjegyző iránti tiszteletből keresztelte el a tulajdonos Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület az épületből kialakított közösségi épületet Revaló Pál Közösségi Központnak.